.:.:. University of Gloucestershire .:.:.
Welcome

   Köszöntünk az oldalon, ami egy szerepjátéknak ad otthont már sok-sok éve. Időről-időre megújulunk, ez most sincsen másképp.
   Egy brit elit egyetem köreibe hívunk meg téged. Tarts velünk, tanulj a legjobbaktól, ismerj meg csoporttársakat, diákokat, köss barátságokat, vagy épp szerezz néhány irigykedő ellenséget. Nem számít, a lényeg, hogy élvezd, amit csinálsz, kapcsolódj ki, hiszen a játék lényege a szórakozás. Nézz szét a karakterek közt, a játéktéren, szárnyaljon a fantáziád. Ha pedig lelkesedésed már a tetőfokára hág, ne habozz, csatalkozz közénk!

   Kellemes időtöltést kívánunk minden látogatónak és visszatérőnek!

 
Menü
Főoldal
Központ
Csatlakozás
Karakterek
Játéktér
Belépés


 
Chat

 
Társak
 
Oldal infó
Oldalnév University of Gloucestershire
Adminok Domii & Lyn
Nyitás (újra) 2020.01.12.
Tárhely G-Portál
Aloldal -
Témáját tekintve szerepjáték, melyet saját ötleteinkből kialakítva hoztunk létre, Google barátunktól kölcsönözve hozzá a képeket és Kathryne design kódját véve alapul. Minden más saját szellemi tulajdonunk, ezek másolása lopásnak minősül. Kérlek, ezt tartsd tiszteletben.


  

 
Lakónegyed
[681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]

2017.01.29. 19:43 Idézet
James: - Dee, elférünk ketten - győzködtem Mihát, és megpróbáltam arrébbvonszolni magam, de sajnos túl fáradt voltam és maximum egy miliméternyi helyet tudtam szorítani, ami nem volt valami nagy. Vissza is aludtam hirtelen, és már csak másnap délben ébredtem fel. Közölték velem, hogy még estig bent kell maradnom, Mihának meg suliba kellett mennie, szóval egyedül voltam, de szinte végigaludtam a napot. //lezárt kör//

2017.01.27. 10:05 Idézet

Adva van egy hiperaktív lány, aki egy szobában ücsörög az éppen lehiggadt, békésen szuszogó párja mellett üldögél és már lassan élete minden egyes valamire való másodpercét újra átgondolta, mert ha ezt sem csinálja, akkor egyszerűen átsétál a pszichiátriai osztályra és feladja magát, ugyanis tuti, hogy beleőrül a tehetetlenségbe. Nincs is több pénze forrócsokira, meg nem is szívesen hagyná magára élete "nagy Ő"-jét, de ismét eltöpreng a dolgon, s már épp egy lábnyújtóztató sétára emelkedne, amikor felébred a kis betege. Hát persze...
- Nem hiszem, hogy ez jó ötlet lenne. Kihajítanának, amint meglátnak, és így sem volt egyszerű bent maradnom. De itt vagyok melletted, jó? - Közelebb húztam a széket az ágyához és előre dőltem, megfogtam a kezét. - Amúgyis középen szeretsz aludni nem? Most kiélvezheted, hogy nem lökdöslek arrébb. - Mosoly kúszott az arcomra. Sokkal jobb volt így látni, mint abban a... fura állapotban. Könnyebb és látszott rajta, hogy jobban is van. Nagyon bíztam benne, hogy fájdalomcsillapítókkal kell felszerelkeznünk, de hazamehet holnap... azaz ma. Hány óra lehet?


2017.01.26. 22:09 Idézet
James: - Maradj itt velem - kértem egyből Mihát és ha közel állt az ágyamhoz, akkor megfogtam a kezét, vagy legalábbis megpróbálta. Engedelmesen becsuktam a szemem, azt hittem, hogy egyből elalszom és talán el is aludtam, de pár másodperc után kinyitottam a szemem. Ekkor már csak Miha tartózkodott a szobában. Kellett pát másodperc, hogy összeszedjem magam és meg tudjak szólalni. - Nem feküdnél mellém? - kérdeztem.

2017.01.26. 22:02 Idézet

Könny szökött a szemembe, de gyorsan kipislogtam onnan és igyekeztem tényleg összeszedni magam. Ha elalszik minden könnyebb lesz.
 - James, ne beszélj, inkább pihend ki magad, hogy holnap akár már haza is jöhess, jó? Aludj egy nagyot. - Volt valami könyörgésre hasonlító halvány kis hangzás a szavaimban, ami valahogy ösztönösen jött, vagy nem is tudom.
- Celeste, vissza akarsz menni a kollégiumba? Én maradok, ha bármi van szólok. A számod már úgyis tudom... - húztam el a szám egy pillanatra.
Hátradőltem a széken, meghallgattam Celeste-től, hogy ő a rokona, a vérszerinti húga és neki kell ott lennie, míg nekem itt semmi dolgom, szóval nyugodtam mehetek. Mindezt a szokásis stílusban. Egy pár másodpercig el is töprengtem a dolgon, elvégre James jól van, itt vigyáznak rá, aludni fog és reggel visszajöhetek hozzá. Mégsem akartam elmenni. A szobát kezdtem el szemügyre venni, eddig erre nem is volt alkalmam. Viszont előre láthatólag az ekövetkezendő x órát ezek között a falak között fogom tölteni, szóval...


2017.01.25. 21:56 Idézet
James: - Nővérke, én bármit megteszek magának! - Egyből felpattantam, mintha madarat lehetett volna fogatni velem és úgy ugrottam be az ágyba, mintha sportoló lennék. Az egyik valódi nővértől megkaptam a nyugtatóadafom. Olyan álmos lettem, mint még soha. Mosolyom fokozatosan eltűnt az arcomról, közben valami egészen más vette át a helyét. Zavartan pilláztam körbe. - Miha - szólaltam meg halkan a nőkön végignézve. Az eddigi James eltűnt helyette egy melankolikus, boldogtalan énem lépett életbe. - Te mióta vagy nővér? Én azt hittem, hogy.. hogy... - csalódottan ráztam a fejem. - Írtam neked egy dal, idehozom a gitárom meg a csörgőkígyódobom, várjál.. - Megpróbáltam felkelni, de nem tudtam, útközben visszahanyatlottam. - Miha, mióta vagy nővér? - kérdeztem immáron lehunyt szemmel motyogva.

2017.01.25. 19:24 Idézet

- Gyere, menj vissza az ágyba, aztán kapsz valamit, amitől kialszod ezt az agybajt. - Ha már a többiek nem jártak sikerrel, nekem kellett megpróbálnom visszajuttatni az ágyba. Mindenfélével győzködtem, oda se nézve magyaráztam neki mindent, amivel talán rávehetem az együttműködésre. Éreztem a késztetést, hogy elsírjam magam és elrohanjak, de nem lehetett, így maradtam és megtettem mindent azért, hogy a visszaérkező nővér, már az ágyban adja be neki a nyugtatót. Aztán, ha beválik, lehet én is kérek belőle egy adagot.
Tűrőképességem határán ingadozva maradtam ott és vártam, amíg végre hatott az az izé. Elméletben hamar be kellett volna, hogy aludjon tőle, de Jamesnél úgy tűnik, semmi sem úgy hat, ahogyan kellene.


2017.01.24. 17:32 Idézet
Tehát ha Miha visszatért, az ajtóban térdelve talált. Nem is törődtem a nyakamban lógó Celeste-tel, meg a nővérrel. A másik nővért pedig nem hallottam, olyan hangosan bőgtem, pedig elég erőteljesen beszélt rá, hogy menjek vissza az ágyba. Azaz csak próbált.  Aztán végre visszatért Miha, én pedig lábai elé csúsztam.  - Nővér, én szeretem magát!  Bármit megtennék magának, higgye el! Akár a Holdat is lehoznám a csillagokról! - Na ez valahogy nem így hangzott, de agyam jónak találta pont ezeket a szavakat kiválasztani.  Megpróbáltam megfogni Miha kezeit, de ezt vagy elvétettem, vagy félbeszakadt a mozdulat útközben, szóval egy elég fura kartartásom is kialakult közben.

2017.01.23. 22:34 Idézet

Majdnem eldobtam a műanyag poharat, amikor meghallottam a kiabálást, majd láttam két nővért James szobája felé sietni. Úgy, ahogy volt, a fél csokival együtt kidobtam a kukába és már mentem is utánuk.
Elég érdkes kép tárult elém, mikor megálltam az ajtóban. Két nővér és Celeste, együttes erővel próbálta visszatuszkolni Jamest az ágyba, aki ha jól láttam, nem éppen ezt akarta, de azért  három nő felveheti már a kesztyűt egy férfival, na.
- Mi történt? - hallottam meg a saját hangom.
- Hozok neki egy kis nyugtatót, ez csak a gyógyszer mellékhatása lehet, amit kapott. - Magyarázta az egyik nővér, aki kis híján kilökött a szobából, úgy szaladt el mellettem.
- Celeste? - Fordultam az egyetlen lehetőségem felé, akitől választ kaphatok.
- Valami bekattant nála és azt hiszi, hogy szerelmes beléd. Ez valami hosszantartó leépülés lehet, de remélhetőleg itt majd kigyógyítják ebből is. - Válaszul fintorogtam egyet és közelebb mentem az ágyhoz.
- Hé, mi a helyzet? - Álltam meg James mellett és megint megfogtam a kezét, már, ha hagyta. Mosolyt erőltettem az arcomra, most valahogy nem jött olyan könnyen, mint máskor, de ettől még szerintem hihetőre sikeredett.


2017.01.23. 21:10 Idézet
James: Még mindig nem fogtam fel, hogy Celeste nem az orvosom, ezért eléggé meglepődtem, amikor bátyónak hívott. - De hát doki,én nem ks gondoltam, hogy mi ilyen jóban leszünk egyszer - nevettem fel. De ez nem az a tipikus James-es nevetés volt, hanem mintha az alteregóm találna valamit nagyon viccesnek. Amikor Miha, akire azt hittem, hogy egy nővérke, felállt, értetlenül néztem az "orvosomra." - De.. hát.. hová mrgy? Nővér?! - Ilyen szenvedésért minimum Oscart kaphattam volna. Értetlenül pilláztam a lány után és mindenféle érthetetlenséget zagyváltam. Aztán mikor végképp távozott, letéptem magamról a takarót s az ajtóhoz siettem, ami amúgy körülbelül gyök kettes tempó volt, én mégis ralliversenyzőnek éreztem magam. - Nővéérke, neee - eljátszva a hattyú halálát az ajtó elé térfeltem és zokogni kezdtem. Már csak az hiányzott volna, hogy a karjaimat is szélesen kitárjam. - Szeretem magát - ordítottam. Csodálkoztam volna, ha nem jön be senki,marmint csodálkoztam volna, ha magamnál lettem volna. De így csak zokogni kezdtem a csukott ajtó előtt térdelve. Ha Miha visszatért, ugyanolyan pózban talált, mert szerintem engem a legnagyobb kidobóember sem tudott volna megmozdítani.

2017.01.17. 19:46 Idézet

Bár Celeste megpróbált eltűntetni, nem mozdultam James mellől, a kezét sem engedtem el, míg ki volt ütve, és már közül másfél óra után ugyanaz a testtartás kezdett kicsit kényelmetlenné válni. Plusz, senki sem szólt előre, hogy nem csak egy gyors "húg-helyrerakásra" ugrunk ki, ha előre tudatják velem, hogy hosszabb programmal készülünk, elmentem volna mosdóba. Így viszont, nem akartam elmozdulni mellőle és a szükség is nekiállt kínozni, de hősiesen mozdulatlan maradtam. Egy idő után meg is feledkeztem a problémámról.
Aztán James is ébredezni kezdett. Vagy valami hasonló.
Meglepetten pislogtunk egymásra Celeste-tel az ágy két oldalán, annyira váratlanul ért minket ez a... ez a... vicc? Komolyan viccel kezdi, amikor itt aggódtunk érte?! Legszívesebben karon csaptam volna, de most nem szabadott. Majd, ha meggyógyul, kamatostul behajtom rajta.
A következő megszólalása még az előzőnél is nagyobb hatással volt rám, sokkhatással! Celeste is hasonlóan reagált, szemei majdnem kiestek olyan hatalmasra nyitotta őket. Csak bámult Jamesre, nézte, nézte, majd kitört belőle a nevetés.
- Jó látni, hogy semmi bajod tesó! - Én még mindig nem értettem, mi történik itt.
- Ne nézz már így, mintha nem tudnád, mennyire lökött a bátyám! - fordult hozzám és még jobban nevetett.
Ismét megkérdőjeleztem épelméjűségét. Elfordítottam tekintetem, előbb az ajtó felé, aztán vissza James-re.
- Kimegyek egy percre, mindjárt jövök - Kellett a "friss levegő", olyannyira össze voltam zavarodva, nem bírta volna tovább bent maradni és hallgatni ezt a sületlenséget, amit James meg Celeste hordott össze. Oda sem figyeltem rájuk igazán, felemelkedtem a székemről, elehúztam a kezem és kimentem. Elsőként egy mosdót vettem célba, aztán egy automatát, ahol magamban sűrű hálát mondtam az égnek a zsebemben felejtett apróért. A táskám ugyanis a lakásban maradt, szóval azzal a kevéssel kellett beérnem, ami a taxi után csörgött a kabátomban. Vettem egy forrócsokit, szép lassan elindultam visszafelé a kórteremhez.


2017.01.16. 21:58 Idézet
James: Alig bírtam kivárni, hogy a rossz álom véget érjen, de a dokikám csak nem hagyta abba az orrom kínzását. Már kezdtem belenyugodni, hogy ez örökké fog tartani, azonban ez volt az utolsó gondolatom, mielőtt elaludtam volna. Fogalmam sincs mennyit aludtam, de ilyenkor általában kipihenten szoktak ébredni az emberek. Én viszont úgy keltem fel, mntha négyszer átment volna rajtam egy úthenger, ami fel is robbant, majd két zongra is rámesett, amint Lisztet játszottak, megspékelve egy sárga tengeralattjáróval... vagy ezt álmodtam? Éppen csak kinyitottam a szemem, de már meg is szólaltam: - Miért nem találják Palikát az erdőben? Mert pál-ma-fa, érti doki, érti.... - valamiért azt hittem, hogy még mindig az orvoskoma van velem, pedig láthattam volna, hogy nem. De ez a sok fura szer rám fura hatással volt. Nem képzelődtem, de nagyon nagy... hát, mégis csak képzelődtem volna? - Doki - szóltam komolyan Celeste-hez, akire azt hittem, hogy az orvosom. - Megmondaná ennek a nővérnek - fejemmel Miha felé böktem, - hogy nagyon tetszik? De csak négyszemközt, mert nem akarom, hogy tudja, hogy én mondtam. A mai világban már a baglyoknak is füle van, nem lehet mindent magának az embernek intéznie - forgattam meg a szemem bosszúsan, mintha bármi értelme is lett volna az előbbi mondatomnak.

2017.01.16. 11:42 Idézet
L

Nem sokkal később már a kórház előtt álltam és azon tanakodtam, merre is induljak. Eddig egyszer jártam erre, akkor is kísértem valakit, nem figyeltem, merre kellett menni, szóval fogalmam sem volt, merre vihették Jamest.
A portás végül útbaigazított, így néhány perccel később már Celeste mellett álltam a folyosón és csatlakoztam az ajtó-szuggeráló klubbhoz.
Megkérdeztem, mi történt, mire rámförmedt, aztán észre sem vettem, mikor kezdtünk el egymás fejéhez vágni dolgokat, míg ránk nem szólt néhány ott várakozó. Átvonultam az ajtó túloldalára, nekidőltem a falnak és kizárva mindent várakoztam.
Az üvöltés azonnal felrázott, Celestével egyszerre ugrottunk az ajtóhoz, de nem jutottunk be, bármennyire azon voltunk, egy arrajáró ápoló megállított minket, mert "oda nem lehet bemenni". Ritka pillanat volt, egyetértettünk Celeste-tel, hogy a pasi egy szemét, viszont addig nem tágított, míg ki nem nyílt az ajtó és egy egészen fiatal doki jött ki. Meglepetten nézett egyikünkről a másikra, aztán közölte, hagyjuk pihenni Jamest, mert úgyis kiütötte, de mi addig erősködtünk, amíg beengedett hozzá.
Az ágy két oldalára húztuk a székünket. Megfogtam James kezét és aggoldalommal telve, alsó ajkamat szinte leharapva néztem rá. Szörnyen festett, a szívem szakadt meg ettől a látványtól. Legutóbb, mikor itt járt... Nem, arra gondolni sem akartam. Inkább őt figyeltem, el sem akartam mozdulni mellőle. Az viszont már más dolog volt, hogy vajon hogyan is érem el mindezt, itt nem olyan hatásos a beszélőkém, mint az iskolában. Az tuti, hogy meg fogom próbálni.


2017.01.16. 00:02 Idézet
James: Próbáltam szép dolgokra gondolni, pillangók meg ilyenek, de elég nehéz volt úgy, hogy a húgom és a barátnőm éppen mellettem kaptak össze. Rájuk szóltam, hogy hagyják abba, azonban valószínűleg csak egy érthetetlen hörgés tört fel a torkomból, amit még a legprofibb kódfejtő sem tudott volna feloldani. Aztán hirtelen már csak Miha hangját hallottam. Válaszolni akartam volna, de nem ment. Igaz, az nem jutott eszembe, hogyha kapok valamennyi érzéstelenítőt, akkor össze-vissza fogok fecsegni minden marhaságról, de most, mintha össze lett volna varrva a szám. Nem tudom, hogy elájultam-e vagy mi történt, de már a kórházban tértem magamhoz, ahogy egy pár tű lóg ki belőlem. - Doki, maga az? - csillant fel a szemem, amint megláttam a haverorvost, aki előzőleg is kezelésbe vett. Tájékoztatott, hogy helyre kell rakni az orrom, ami pokolian fájdalmas lesz, de annyi érzéstelenítőt nem tudnak adni, majd bent kell töltenem az éjszakát, mert valószínűleg agyrázkódásom van. Meg a doki tamponált orral nem mer elengedni sehová. Nagy arc. Azt hittem, felkészültem a fájdalomra, de amit éreztem, szörnyű volt. Konkrétan annyira, hogy üvöltöttem is. De úgy rendesen.

2017.01.15. 23:48 Idézet

Nagyon nagy a baj, hogy ha ilyeneket mond nekem. Máskor nem hagyná el ez a sok minden a száját, nem így, de most nem értem rá nevetni vagy szóvá tenni a dolgot, mert a szemem láttára készült összecsuklani.
- Már úton vannak - szólalt meg egy hang a bámészkodók közül. Csak egy pillantást vetettem a lányra, egyáltalán nem volt ismerős, már amennyit ababban a másodpercnyi időintervallumban láttam belőle.
Leguggoltam James mellé, aztán megjelent mellettünk Celeste.
- Vissza kellene menned a többiekkel - vetettem fel az ötletet, mire egy nagy adag kioktatást kaptam arról, mennyire hülye vagyok, hogy ilyesmi jut eszembe és egyébként is, ő a húga, neki joga van mellette maradni, és szerinte én húzzak el onnan.
Már formáltam agyamban a válaszomat, de nagy önuralomra tettem szert valahonnan, mert sikerült lenyelnem, ahelyett, hogy az arcába kiabáltam volna, mennyire leütnöm, ha tehetném.
- Celeste... mi megyünk - felnéztem a két toporgó lányra, aztán megint Jamest figyeltem, mert jelenleg rohadtul magasról tettem mindenre, csak hol van már az az átkozott mentő?!
- Hé, maradj velünk jó? Mindjárt jön a mentő és ha nekem kell elmondom, mekkora hős vagy, akkor nem fogják elhinni. Jó lenne, ha bizonyítanád, mondjuk azzal, hogy nem kell felpakolniuk egy hordágyra, mint egy zsák cukrot. - Azt se tudom, miket hordtam össze, csak beszéltem, mert mindenki másképp dolgoz fel egy ilyen... ilyet.
Nem is kellett sokat várni, a mentő megérkezett, kipattant belőle két férfi és azonnal elhessegettek minket Jamestől. Annyira húzódtam hátra, amennyire muszáj volt, végig rajtuk tartottam a szemem.
Végül bekerült a kocsiba, és már mentem volna utána, mikor Celeste egyszerűen arrébb lökött és közölte, hogy ő a húga, szeretne vele menni. Tiltakozhattam volna, mondhattam volna nekik, hogy nekem is jogom van hozzá, de beláttam, ha nekiállok hisztizni, James később kerül orvosi kezek közé, tehát ott maradtam.
Könnyek szöktek a szemembe, miután a mentő elindult, de nem hagytam annyiban a dolgot, kerestem egy taxit, mentem utánuk.


2017.01.15. 23:38 Idézet
James: Csak a lányok sikoltozását hallottam, szóval erőt kellett vennem magamon, hogy felfeszítsem a szemhéjaim és körülnézzek. Ez nagy nehezen ment is. A srácok azedték a sátorfájukat, Celeste-ék pedig jól voltak egy kis riadalmat leszámítva. Azonban nekem szükségem lett volna egy szakemberre, mert a doki előző alkalommal azt mondta, hogy lehet egy következő ütés után nem úszom meg a műtétet, most az orrom pedig úgy vérzett, mintha legalább artériás vérzésem lenne (túlzás.) Nem is vettem észre, hogy mikor került a sál az orrom alá. - Orron keresztül el lehet vérezni? - a kérdés csak kicsúszott számon, de reméltem, hogy Miha nem hallja meg, mert nem akartam felstresszelni. Azonban kezdtem elvesztni önmagamat. Ha sikerült, vakon elkaptam a karját. - Cicám, mi lenne, ha előkapnád a cuki rózsaszín telefonod és hívnád a mentőt? - Ösztönösen leguggoltam, hogyha elájulok, akkor legalább ne essek akkorát és vártam a segítséget, mert éreztem, hogy a talaj kezd kicsúszni a lábam alól. - Jól van lányok, mondanám, hogy nincs semmi baj, de hazudnék. - Meg sem próbáltam feléjük fordulni, mert minden kis mozdulatra megsajdult a fejem. - De ne pánikoljatok, az nem segít...

2017.01.15. 23:26 Idézet

Ez típikusan az a jelenet, amit filmben szívesen látsz, mert izgalmas és "hú, bunyó!", de így a valóságban enyhén szólva a sokk nagyobb szerepet kapott az érzelmi sklálám ezen pontján, mint az izgalom.
Tekintetem az egész kavarodást megelőzően találkozott azzal a srácéval, akinek a neve ugyan nem volt meg, de az arcra igen, s látszólag benne is motoszkált valamit a múlt homályos árnyai közül, mert felismerést, vagy arra hajazó csillanást láttam a szemében. Meg is jegyezte, hogy ideje lenne menniük, amit határozottan többen is támogattunk volna, ám nem volt ilyen egyszerű a helyzet, mert miért lett volna?
A másik srácnak valami eldurrant az agyában, felénk mozdult, mire James elém állt és a következő pillanatban csak a roppanást meg a nyögést hallottam, ahogy az ökle betalált. Sikolyom elvegyült a lányokéval, hátrébb ugrottam, és szám elé kapva a kezem, lesokkoltan figyeltem, amint a barátom megvédve minket több ütést is felfog, mielőtt a támadója a földre görnyedve köt ki.
 - Jézusom, James! - találtam hangomra valahonnan hirtetelen és már le is tekertem a nyakamra tekert sálat, hogy összegyűrve az orrához tudjuk nyomni. - Orvos kell! Szerezzetek orvost! - Pillantottam el mellette a lányokra. Ekkor láttam csak, hogy az ismerős srác már ott sincs, a másik kettő meg a barátjukat szedi épp össze a földről. Voltak ott más arcok is, emberek gyűltek körénk és legszívesebben leordítottam volna a fejüket érte.


2017.01.15. 23:14 Idézet
James: A lányok megörültek nekem, bár abba nem gondoltam bele, hogy Celeste barátnői miért ismernek engem... a srácok viszont annál inkább nem örültek. Ketten vissza is hőköltek, látszott, hogy ők annyira nem akarják a balhét, csak a többiek után mennek. Szememmel finoman arrébb utasítottam a húgomat, amit ha minden igaz, megértett és hátra is lépett, hála a köztúnk lévő testvéri telepátia miatt. De ha nem is telepátia, akkor legalább kapcsolat. - Figyelj légyszi, szállj le a csajokról, mert egyáltalán nincs kedvem balhézni - szóltam oda szinte flegmán. Látszott, hogy van a srácban egy kis pia, de azért nem full részeg. Meg legalább nem bedrogozva volt, mint az a másik szerencsétlen a koncerten. Az egyik srác szólt, hogy mehetnének már tényleg, azonban az, akivel én tárgyaltam, csak jobban felhúzta magát, csak úgy ömlött ki a mocsok a szájából. Ebbe a szép szitkozódásba a teremtőtől elkezdve mindenkit belevett, többek között a lányokat, engem és Mihát is. Az nem zavart volna, ha engem ócsáról, na de Mihára már egyből ugrottam. Vagyis ugrttam volna, helyette csak öklömet emeltem meg káromkodtam egyet. Azonban ő előbb cselekedett, felénk indult, mire természetsen Miha elé álltam, így engem ért az ütés, egyenesen az állkapcsomat találta el, ami fájdalmasan nyikkant. Csak megvédem magam, egy jól irányzott mozdulattal az orrára céloztam, el is találtam, de nem volt túl erős, így visszakézből jött a válasz, egyenesen az arcom közepére. Még a csont pattanását is éreztem, egyből elhomályosult a tekintetem, hányingerem lett és nem kellett orvosnak lennem, hogy megmondjam, valami baj van az orrommal. De nem James Cooper lenne a nevem, ha vakon meg nem próbáltam volna ágyékon rúgni a harctáryamat. Pogós tudásomnak köszönhetően sikerült is, a srác vinnyogva elterült a földön. Acélbetétes bakancs előnye. Amint hallottam a puffanását, Miha felé fordultam, azonban a fájdalomtól ki sem bírtam nyitni a szemem, tenyeremmel pedig eltakartam az arcom, hogy ne sokkoljam a lányokat. Gondoltam, hogy milyen szép látványa lehet az orromnak.

2017.01.15. 22:50 Idézet

Nem számítottam nagyobb balhéra, mivel Celeste-nek nagy a szája, de pontosan ezért tudom, hogy inkább a sarokba húzódik, mintsem beálljon szájalni valakinek.
Talán pont ezért lepett meg annyira, mikor megláttam, hogy a gondolataim dacára, éppen vitatkozik valakivel, miközben az egyik barátnője épp lehámoz magáról egy másik srácot. Egyáltalán nem voltak bizalomgerjesztőek, és a legrosszabb az egészben, hogy a négyesben felfedeztem azt a srácot, akivel egyszer nekünk is meggyűlt a bajunk, habár őt könnyen lekoptattuk.
Hagytam Jamest beleavatkozni, de a kezét nem engedtem el, mert ha úgy alakul, előbb üt, aztán gondolkodik el a dolgon, és nem szerettem volna, ha idáig fajulnak a dolgok. Talán, ha látják, hogy a lányok nincsenek egyedül... Szerettem volna tenni valamit, segíteni valahogy, csak azt nem tudtam, hogyan is kezdjek hozzá. Ezért inkább csendben maradtam, és megvártam mi lesz a következő lépés.


2017.01.15. 22:38 Idézet
James: - A húgomról beszélsz - figyelmeztettem, amikor megforgatta a szemét. Felvettem a bakancsom illetve a kabátom és már indulásra is készen voltam. Nem sürgettem Mihát, de azért örültem, hogy kész volt. Megfogtam a kezét és elkezdtem húzni le a lépcsőházon keresztül a szabadba. Az említett bár csak pár saroknyira colt, szóval hamar odaértünk. Be sem kellett mennünk, ugyanis egy kisebb társaság állt a helyszín előtt. Egyből fel is ismertem a húgomat, éppen nagyon magyarázott valamjt egy srácnak, aki Celeste egyik barátnőjét tapizta. - Van valami probléma srácok? - Mentem oda egyből, Miha kezét fogva, de bármelyik pillanatban kész lettem volna elengedni és belenyúlni az eseményekbe.

2017.01.14. 19:15 Idézet

Úgy csináltam, mint, akit egyáltalán nem érdekel, miről beszélnek, persze közben végig hallgatóztam, mert miért ne tettem volna? Jogom volt hozzá! Mármint szerintem. De James se csinált nagy titkolózást, sőt, amikor befejezte, meg is osztotta velem a hallottakat.
- Jellemző - motyogtam szemforgatva és felkeltem a kényelmes kanapéról, hogy a meleg lakásból kimenjek a hidegbe, csak azért, mert Celeste megint belekeveredett valamibe.
- Vezess, te nagy és okos bátyj! - fordultam hozzá, mikor már a kabátom és a cipőm is rajtam volt, készen álltam a távozásra, még, ha nem is sok kedvem volt hozzá.
- Hová megyünk? - Cseppet sem vettem komolyan a "kétségbeesett Celeste-t", mivel ha nagyobb baj lenne, James nem vinne magával, vagy legalábbis remélem, hogy szeret annyira, nem tenne ilyet velem. Szóval a lány bolhából csinál bálnát, mi meg rohanunk kihúzni a csávából. Ettől sem kedvelem jobban.


[681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]

 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal